A csillaghegyi csendőrparancsnok: Endre László

 

1947-ben az egykori csendőrállomány alig több mint egy százaléka, 270 volt csendőr tudta bizonyítani, hogy a háború alatti kormányok intézkedésével tevőlegesen szembehelyezkedett. Köztük volt Endre László csendőr-főtörzsőrmester is.<

Endre 1915-ben vonult be a hadseregbe, 22 hónapot szolgált az orosz arcvonalon, ahol először megsebesült, majd fogságba esett, és nyolc hónapot töltött hadifogolytáborban. 1919-ben vöröskatonaként harcolt a románok ellen, amikor pedig szülőfaluját Romániához csatolták, nem tért haza. A következő 25 év alatt Endre László csendőr tiszthelyettes életében semmi különös nem történt; megházasodott, három kislánya született. Amikor 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot egyszerre minden megváltozott. Május 15-én megindultak az első deportáló szerelvények. A végállomás Auschwitz-Birkenau volt. Ekkor már különösen kockázatos volt bármit is tenni az üldözöttek érdekében, de Endre - már csillaghegyi csendőrparancsnokként - nem mérlegelte a kockázatot: "A névrokonom (vitéz Endre László államtitkár) annyi gazemberséget követett el, legalább én ellensúlyozok valamennyit." "Arra gondoltam, mi történne, ha fordítva alakulna a helyzet, és az én gyermekeimnek kellene így (sárga csillaggal) járniuk. Én, mint családapa, beleképzeltem magam a helyükbe, vajon hogyan esne nekem, ha az én gyermekeimmel bánnának ilyen embertelenül" - indokolta tetteit később.

Természetesen a szentendrei járásban élő zsidók is viselték a sárga csillagot, az ő vagyonukat is zárolták, nem utazhattak, az értelmiségiek többsége nem gyakorolhatta hivatását. Ám amikor gettóba kellett költözniük, a hatóságok részéről szokatlanul emberséges magatartást tapasztaltak. A lehetőségekhez képest a legnormálisabb elhelyezést biztosították számukra. Endre embereivel csak a gettó külső őrzését látta el, nem voltak verések, razziák, kegyetlenkedések. Ha a gettóba zárt zsidóknak utazási engedélyre volt szükségük a mentesítési papírok vagy a védlevelek beszerzéséhez, Endre soha nem tagadta meg az engedélyt. A deportálás előtti estén személyesen figyelmeztette a zsidókat és közölte, hogy éjjel bárki megszökhet, mert visszavonja a gettót őrző embereit. Néhányan éltek is a lehetőséggel.

Steigerwald Andrásné szüleit és testvéreit Endre segítségével szöktette meg a gettóból. A csendőr a későbbiek során élelemmel látta el őket. Endrét és a szökevényeket feljelentették, így 1944 decemberében nyilasok jelentek meg a lakásban, ahol az üldözöttek bujkáltak. A csendőrt nem találták, a zsidókat a helyszínen agyonlőtték. Később, amikor a szökött zsidókra vadászó nyilasok razziái mind gyakoribbá váltak, Endre eljött egy bújtatott budapesti kislányért, és elrejtette.

A csillaghegyi gettó deportálásának napján 11 embert saját felelősségére visszatartott arra hivatkozva, hogy ezek "vegyes házasságban" élnek. Ezután igazolványt szerzett a számukra. A többiek számára saját költségére kenyeret süttetett. Személyesen ellenőrizte, hogy a bevagonírozás a lehető legemberségesebben történjen meg, egy vagonba csak 30 embert engedett beszállni, és a transzportot embereivel egészen a monori gyűjtőtáborig kísérte. Többet nem tehetett. Később az őrizetére bízott munkaszolgálatosokat buzdította szökésre és fedezte, segítette a szökevényeket. Endre sok - zsidó és nem zsidó - lengyel életét is megmentette, amikor a közelben lévő menekülttáborban lévők listáját nem volt hajlandó kiadni a Gestapónak, máskor pedig a szociáldemokrata párt egyes vezetőit bújtatta.

A szövetségesek bombázásai 1944 őszére tönkretették a magyar vasúthálózatot. Az immár gyalogmenetekben a Birodalomba hajtott zsidók gyakori pihenőhelye volt Csillaghegy. 1944 végén egy este a csendőregyenruhában megjelenő Endre 14 zsidót emelt ki a tömegből, és azzal az ürüggyel, hogy kihallgatásra viszi őket - megszöktette a szerencsétleneket.

A nyilasterror fokozódásával egyre elképesztőbb és vakmerőbb mentési akciói - fejbe lőtt, de még élő zsidók kimentése, munkaszolgálatosok szökésének fedezése - egy egész könyv lapjait megtöltenék. Valamennyi háború utáni tanúvallomásban a bátor tettek mellett egyetlen momentum ismétlődött: Endre mindenfajta anyagi ellenszolgáltatást kategorikusan és felháborodva utasított vissza. A háború után ugyan egy ideig megtarthatta állását az új rendőrségen, de a Rákosi-diktatúra idején, 1951-ben volt csendőrként elbocsátották a rendőrség kötelékéből. Az 56 éves férfitól még a nyugdíjat is megtagadták. Endre László 1971-ben halt meg. Az elmúlt évtizedekben az embermentők közül Izrael több ezret a Világ Igaza címmel tüntetett ki. Több mint 600 magyar állampolgár részesült ebben a megtiszteltetésben, de Endre László csendőr főtörzsőrmester hiányzik a listáról. A rendszerváltás után egykori védencei kezdeményezték "Igazzá" avatását, de a kérést arra hivatkozva utasították el, hogy Endre, bár a leghumánusabb módon, de csendőrként mégiscsak részt vett a deportálásokban.

Endre László összesen mintegy 3-400 embert - zsidót és nem zsidót, magyart és lengyelt, politikai és faji okokból üldözöttet, munkaszolgálatost, menekültet, deportálásra kijelöltet - mentett meg a gettóból, a deportálástól, agyonlövéstől, halálmenettől, a német Gestapótól és a magyar nyilasoktól. Hivatalos, posztumusz elismerésére sokat szenvedett családja azonban mind a mai napig hiába vár.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu