|
Nyilas terror a gettókon kívül
December végéig privilegizált helyzetben volt a Vadász utcai Üvegház, amely a svájci követség védelme alatt állt. A halucok (fiatal cionisták) innen irányították illegális mentőtevékenységüket. Mivel az épület biztonságos menedék hírében állt, december végéig mintegy kétezer ember gyűlt itt össze. 1944 utolsó napján egy fegyveres nyilas egység betört ide, többeket megölt és megsebesített. Ekkor egy rendőrjárőr és néhány magyar honvéd meghátrálásra késztette őket, de másnap visszajöttek, elhurcolták, majd megölték a ház tulajdonosát, Weiss Artúrt.
A gettóidőszak legfontosabb zsidó kórházai a gettó területén kívül működtek. A német megszállás előtt a Szabolcs utcai zsidó kórház Magyarország egyik legkorszerűbb egészségügyi intézménye volt. Az épületet és a felszerelést azonban a megszállók lefoglalták. A Zsidó Tanács így két szükségkórházat volt kénytelen berendezni, a Wesselényi u. 44. sz. és a Bethlen Gábor tér 2. sz. alatt. A nyilas uralom alatt ezeket az intézményeket a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá helyezték, azt remélve, hogy ez visszatartja a nyilas bandákat. A kórházak orvosai, dacolva a szinte leküzdhetetlen nehézségekkel, a gyógyszer-, élelmiszer-, víz- és áramhiánnyal, belövésekkel és nyilas támadásokkal, a felszabadulásig ápolták, gyógyították a betegeket, sebesülteket, és segítették világra a mostoha időkben is megszülető gyermekeket. Frank György és sebésztársai naponta több tucat sebesültet műtöttek meg egy lepedővel leterített konyhaasztalon. A Groszmann Ferenc főorvos vezette gyermekgyógyászok munkájának köszönhetően minden egyes újszülött életben maradt. Benedek László alorvos lankadatlan energiával szervezte a kórház ellátását.
December 28-án a Bethlen téri kórházat nyilasok és SS-katonák támadták meg, az ott lévőket kifosztották, bántalmazták. Két tucat férfit elhurcoltak és meggyilkoltak. Hasonló támadás érte a budai oldalon a Maros és Városmajor utcai zsidó kórházakat. Ezek szintén a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álltak, ám ez nem tartotta vissza a garázdálkodó nyilasokat. Ezekben a mészárlásban részt vett Kun András, egykori minorita szerzetes, aki a pesti kegyetlenkedéseknek is rettegett figurája volt. "Kun páter" papi öltözetben, fegyverrel a kezében "Krisztus szent nevében" vezényelt tüzet a zsidókra. 1945. január 12-én megközelítőleg száz orvost, beteget, ápolónőt gyilkoltak meg a Maros utcában. Január 14-én a városmajori kórházra támadtak és körülbelül százötven embert öltek meg.
A nyilas uralom idején Budapesten körülbelül 8 ezer zsidót gyilkoltak meg a nyilasok. További mintegy 9 ezer üldözött a bombázás, az éhezés, a betegségek következtében halt meg, illetve önkezével vetett véget életének.
| |
|