Fajvédők és antiszemiták a Horthy-korszakban

 

A húszas évek elején a magyar országgyűlésben intézményesített formában is megjelent a faji gondolat. 1924-ben Gömbös Gyula és társai (például Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor) megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi, közismert nevén Fajvédő Pártot. A párt néhány év alatt felmorzsolódott a politikai küzdelmekben, de a fajvédő nézetek tovább éltek a politikai közbeszédben és a sajtóban. Ezeket a leghatékonyabban Milotay István terjesztette az Új Nemzedék, Magyarság és az Új Magyarság című szélsőjobboldali lapok hasábjain. Milotay, mint a fajvédők mindegyike, teljesen egységes és eltökélt "faji" közösségként látta a zsidóságot: "Vad fürgeséggel és olthatatlan leleményességgel veti magát a publicisztikában, újságírásban, tudományban, irodalomban a maradiság ostorozásának ürügyével a magyar nacionalista gondolat minden megnyilatkozására...Célja végképpen összerombolni, megsemmisíteni a magyarság politikai öntudatát, történelmi hivatásban való hitét." A közvéleményre jelentős hatást gyakoroltak az olyan, magasan képzett, tudományterületükön elismert szakemberek is, mint a statisztikus Kovács Alajos, a közgazdász Matolcsy Mátyás vagy a biológus Méhely Lajos. Kovács szerint a városi zsidóság "nem ment át a vidéki magyar élet nemesítő, a magyar erkölcsökhöz és a magyar nemzeti érzéshez bizonyos mértékben simító folyamatán". Méhely szerint a magyar faj keveredése az "idegen vérű fajtákkal" okozta az ország problémáit, a világháborús vereséget, sőt a trianoni békeszerződést is. A problémák gyökerét ő is a zsidóság tervszerű előrenyomulásában látta: "Hetven év alatt a zsidóság modern Júdeát csinált Magyarországból. Kisajátította anyagi és szellemi javainkat; magához ragadta nemzetgazdaságunk minden életerejét...szellemi és lelki világunkat lesiklatta históriai alapjáról, és megfosztotta erkölcsi tisztaságától." Kolosváry-Borcsa Mihály újságíró, politikus, a Sajtókamara elnöke, miniszterelnökségi sajtófőnök a hazai viszonyokból kitekintve, globális zsidó összesküvést gyanított. Szerinte a világ zsidóságnak célja "nem több és nem kevesebb, mint uralom a földi világ minden népe és gazdagsága felett". A vezető antiszemiták közül a legnagyobb befolyással talán Bosnyák Zoltán, középiskolai tanár bírt. A sok ezer példányban megjelenő antiszemita könyvek szerzője nem látott ellentmondást abban az állításában, hogy a "zsidó szellemiség" mozgatta a kapitalizmust és a baloldali eszméket egyaránt. Szerinte az előbbiben "az eszmények nélküli, sivár, földhözragadt, csak pénzben és profitban gondolkozó hettita zsidó" jelleg, míg az utóbbiban "a kegyetlen, vérszomjas, bosszúálló beduin-sémita" szellem volt jelen.

A gazdasági válság okozta nyomorúság, a Horthy-Magyarország társadalmi rendjének igazságtalanságai sokakat fogékonnyá tettek a fajvédő, szélsőjobboldali eszmékre, amelyek a zsidóságot a bajok legfőbb forrásának tüntették fel, és könnyen emészthető magyarázatot adtak az elsősorban szociális problémákra.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu