|
Vérvád és a tiszaeszlári per
Bár a reformkor politikai-közéleti vitáiban és 1848-49-ben is elhangzottak zsidóellenes érvek, kijelentések, a rendszerbe foglalt, világnézetszerű antiszemitizmus a 19. század második felében jelent meg Magyarországon. Ez nem volt speciálisan magyar jelenség. Európában egyre-másra tűntek föl az egymással is jó kapcsolatot ápoló antiszemita politikusok, mozgalmak, újságok. Magyarországon Istóczy Győző, rumi országgyűlési képviselő beszédei és írásai jelezték a szervezett antiszemitizmus kezdeteit. Istóczy 1883-ban megalakította az Országos Antiszemita Pártot, amely a következő évi választásokon 17 jelöltet juttatott be az országgyűlésbe. A párt nem tudott komoly politikai támogatást szerezni. Bár az Országos Antiszemita Párt hamarosan kettészakadt, majd felbomlott, a politikai antiszemitizmus szelleme kiszabadult a palackból. Gondolatrendszerének lényege az volt, hogy a bevándorolt zsidóság tudatosan bomlasztja a tradicionális, keresztény Magyarországot, és minden posztot elfoglalva a magyarság elpusztítására, vesztére tör. Istóczyék gondolatai váratlan visszhangra találtak. Erre legélesebben a tiszaeszlári per kapcsán kirobbant antiszemita zavargások világítottak rá. 1882 áprilisában az északkelet-magyarországi Tiszaeszláron eltűnt egy Solymosi Eszter nevű keresztény lány. A helyi hatóságok azzal gyanúsították meg az ortodox zsidókat, hogy meggyilkolták a kislányt, mert vallási szertartásaikhoz szükségük volt a keresztény szűz vérére. Az ügy elmérgesítésében komoly szerepe volt az Istóczy-féle párt egyik prominens tagjának, a tiszaeszlári birtokokkal rendelkező Ónody Géza országgyűlési képviselőnek. A rituális vérvád, amelyhez hasonlók évszázadokon keresztül kísérték a zsidókat Európában és azon kívül, lázba hozta, végletesen megosztotta az országot. Az ügy felkorbácsolta az antiszemita indulatokat, és komoly nemzetközi figyelmet vont Magyarországra. Hiába tiltakoztak itthon és külföldön (az emigráns Kossuth Lajos mellett több német püspök és maga XIII. Leó pápa is) a vérvád nyilvánvaló képtelensége és az uszító propaganda ellen, az antiszemiták meggyőzhetetlenek voltak. A bíróság végül felmentette a vádlottakat, miután Eötvös Károly, a neves író, politikus és ügyvéd szétzúzta a koholt vádakat. A Tisza Kálmán miniszterelnök nevével fémjelzett kormányzat és politikai elit keményen fellépett a perhez kapcsolódó antiszemita izgatással szemben, és elfojtotta a zavargásokat.
| |
|