A magyar királyi honvédség

 

A magyar katonaság leginkább a munkaszolgálat intézményén keresztül került kapcsolatba a zsidókkal. A munkaszolgálatosok helyzete időben és térben változott. Az országban szolgálókkal, különösen a háború első időszakában, az őrség (a "keret") általában rendesen bánt. Ahogy a századok távolodtak a magyar határtól és kikerültek a frontvonalra, helyzetük romlott. Egyre gyakoribbak lettek az indokolatlan fenyítések, előfordultak kivégzések is. Egyes egységek szabályos "mozgó vesztőhellyé" váltak, keret brutalitása, a harci cselekmények, az időjárás viszontagságai egész századokat irtottak ki. Ennek ellenére a munkaszolgálat egésze nem nevezhető a "végső megoldás", azaz a minden egyes zsidó szisztematikus fizikai megsemmisítésére szőtt terv szerves részének. A tömeges deportálások idején a munkaszolgálat menekülést jelentett a halálraítéltek számára. A németek ismételt tiltakozása ellenére a honvédség gyakran még a gettókba, gyűjtőtáborokba is kézbesített behívóparancsokat. Az így mozgósítottak nem kerültek Auschwitz-Birkenauba. A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény, elsősorban az égető munkaerőhiányt próbálta enyhíteni, míg több, a nevében eljáró katonatisztet valószínűleg embermentő szándék vezérelt.

   
Jognyilatkozat Linkek Támogatóink degob.hu bphm.hu