Hivatalnokok, rendőrök, katonák
A közigazgatási apparátus soraiban is voltak - még ha kevesen is - olyanok, akik igyekeztek segíteni a zsidókon. Beretzk Pál, Hódmezővásárhely polgármester-helyettese egyszerűen elszabotálta a gettó felállítására vonatkozó utasítást. Molnár József kispesti polgármester csak látszólag zárta le a gettót, valójában biztosította a zsidók szabad mozgását, és ez nemcsak a zsidók jobb élelmezését, hanem sokak szökését is lehetővé tette. <
Még a csendőrség kötelékében is szolgált néhány olyan ember, aki szembeszállt az üldözéssel. Közéjük tartozott például a belügyi államtitkárral csak névrokonságban álló Endre László csendőr-főtörzsőrmester. A csillaghegyi gettó parancsnoka összesen mintegy 3-400 magyar zsidót, baloldali üldözöttet és lengyel menekültet mentett meg. Kalotay Árpád csendőr százados a halálmenetekből szabadított ki négy zsidót. Parádi István csendőr százados a svéd követség embermentő tevékenységét segítette, és fegyveres védelmet nyújtott Raoul Wallenbergnek. Gere Kálmán csendőr főtörzsőrmester a Svéd Vöröskereszt. munkájához csatlakozott, csendőr egyenruhában zsidókat "tartóztatott le", majd biztonságos helyre szállította őket.
Sok rendőr kelt a zsidók védelmére, főleg a nyilas időszakban, Budapesten. Ezt tette például Tarpataky Zoltán rendőr-főfelügyelő, a védett házak környékének rendőrparancsnoka, aki legénységével együtt többször fellépett a razziázó nyilasok ellen. Ambrus József rendőrdetektív ellen szervezett embermentési tevékenysége miatt a nyilas hatóságok elfogatóparancsot is kibocsátottak. Edelényi Imre rendőr főtörzsőrmester elhurcolt zsidó gyerekeket szabadított ki, és vett gondjaiba. Nyúl János rendőr tiszthelyettes számos alkalommal mentett ki üldözötteket a gyilkolni készülő nyilasok kezei közül, és élelmet szállított az éhező gettóba. <
Sok magyar honvéd - tiszt és közlegény egyaránt - kivette a részét az embermentésből. Almásy Tibor légvédelmi tüzér főhadnagy 1945 tavaszán több száz munkaszolgálatost mentett meg azzal, hogy a parancsnoksága alatt álló laktanyában elrejtette őket. Hasonló bátorságról tett tanúbizonyságot Reviczky Imre alezredes. A nagybányai X. munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka a deportálások idején számos zsidó férfit családostul felvett a zászlóalj állományába, hogy megvédje őket az elhurcolástól. Koródy-Katona János százados Budapesten védettséget szerzett valamennyi munkaszolgálatosának, és lehetővé tette, hogy a családtagokat is elrejtsék. Koródyt hamarosan le is váltották, de emberei jelentős része megmenekült. Bencze József százados eldöntötte, hogy munkaszolgálatosait tűzön-vízen át megvédelmezi, és sok száz kilométeres külföldi bolyongás után sikerült is épségben hazavezetnie embereit, esetenként parancsmegtagadás árán is. Németh Sándor hadnagy - civilben tanító - Lengyelországban fegyverrel kergette el az embereit megtizedelni készülő SS-katonákat. Bakos Géza főhadnagy és emberei Angelo Rotta pápai nuncius embermentő tevékenységéhez nyújtottak fegyveres őrizetet. Határozott fellépésükkel sok zsidó gyermek életét mentették meg a Hermina úti apácazárda elleni nyilas támadáskor. A Révfalun állomásozó honvédek sok ennivalót adtak a halálmenetekben arra vánszorgó zsidóknak. Egy őrmester a Pasaréti úti nyilasház előtt felsorakoztatott zsidó csoportot egész éjszakán át tartó alkudozással mentett meg a kivégzéstől. Reggelre valamennyiüknek menlevelet szerzett, és visszakísérte őket otthonaikba. Ezután anélkül, hogy a nevét elárulta volna, elment. Egy Auschwitzból Varsóba szállított magyar zsidó, kihasználva a lengyel ellenállás 1944 nyarán kirobbant felkelését, megszökött. Szerencséjére hamarosan a kassai 51/3. zászlóalj katonáival találkozott. Miután felfedte kilétét vitéz Kövesdy Gábor zászlóaljparancsnok előtt, az honvéd egyenruhába öltöztette, és puskát adott neki. Néhány nap múlva az alakulatot Magyarországra vezényelték, ahol egy őrnagy segítségével immár hivatalos papírokkal ellátva egy másik egységhez vezényelték. Vitéz Kövesdy még ajánlólevelet írt az új parancsnoknak, Laky századosnak "önkéntes zsidója" érdekében. Amikor Laky alakulatát Németországba küldték, saját kérésére a Gál István álnéven szereplő szökött deportáltat a százados egy munkaszolgálatos egységbe helyezte át. Az alakulatában szolgáló zsidók 1945 elején rábeszélték Gönczi századost, az egykori nagybányai konzervgyárost, hogy a kapott parancsnak ellenszegülve ne vonuljanak Németországba. Gönczi irányítása alatt a zsidó munkaszolgálatos század több napi bujkálás után Sély körzetében átment a szovjetekhez.
A jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékhatóság Izrael Állam nevében a "Világ Igazának" nyilvánítja azokat a nem zsidókat, akik a holokauszt idején önzetlenül és önfeláldozóan zsidókat mentettek. Köztük van a kistarcsai internálótábor parancsnoka, Vasdényey István és a Kállay-kormány honvédelmi minisztere, Nagybaczoni Nagy Vilmos is, aki 1942-1943-ban sokat tett a munkaszolgálatosok szenvedéseinek enyhítéséért. A Jad Vasem 2005. január 1-jéig 658 magyarnak ítélte oda a címet.