|
Ki kicsoda?
A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | P | R | S | T | V | W | Z
Apor Vilmos
1892-1945
Győri katolikus megyéspüspök. 1944-ben nyilvánosan elítélte a deportálásokat. 1945-ben szovjet katonák gyilkolták meg, mivel megpróbálta megvédeni tőlük a gondjaira bízott lányokat, asszonyokat.
Vissza a lap tetejére
Bajcsy-Zsilinszky Endre
1886-1944
Politikus, országgyűlési képviselő. Kezdetben fajvédő, szélsőjobboldali eszméket vallott, ám később ellenezte Magyarország hadba lépését, majd követelte az újvidéki mészárlás felelőseinek megbüntetését. 1944. március 19-i letartóztatásakor, pisztollyal a kézben várta a Gestapót és tüzet nyitott a nyomozókra. Októberben szabadult, hamarosan a Szálasi-rezsimmel szembeni ellenállás egyik vezető alakja lett, ezért a nyilasok letartóztatták, majd kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Baky László
1898-1946
Csendőrőrnagy, nyilas politikus, országgyűlési képviselő. A Sztójay-kormány idején a belügyminisztérium politikai államtitkára, a deportálások egyik irányítója. A nyilas puccs után a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. A Népbíróság halálra ítélte, kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Bárdossy László
1890-1946
Miniszterelnöksége (1941. április 3. - 1942. március 7.) alatt Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval és az angolszász hatalmakkal, a parlament elfogadta a harmadik zsidótörvényt, sor került a kamenyec-podolszkiji és az újvidéki mészárlásokra. Közéleti szerepet vállalt az ország német megszállása után is. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Becher, Kurt
1909-1996
SS-ezredes, Himmler gazdasági különmegbízottja Budapesten. Ő intézte a Weiss Manfréd-konszern német kézbe adását és a magyar ipar kitelepítését a Birodalomba. Részt vett a Kasztner-féle tárgyalásokban és ehhez kapcsolódóan Himmler különbéke-tapogatózásaiban. A felelősségre vonást - elsősorban Kasztner kedvező nyilatkozatának köszönhetően - elkerülte. A háború után, valószínűleg a magyar zsidóktól kizsarolt vagyonból, virágzó nagyvállalatot alapított.
Vissza a lap tetejére
Berend Béla
1911-1987
Szigetvári főrabbi, 1944 májusától a Zsidó Tanács tagja. Endre Lászlóhoz és Bosnyák Zoltánhoz fűződő kapcsolata miatt sokan besúgónak tartották. A pesti gettók fennállása alatt önfeláldozó papi munkát végzett. A háború után bíróság elé került, de a vizsgálat tisztázta a kollaboráció vádja alól.
Vissza a lap tetejére
Bethlen István
1874-1946
Miniszterelnök (1921-1931), a két világháború közötti időszak meghatározó politikusa. Nevéhez kapcsolódott az első világháború után szétzilált politikai és gazdasági viszonyok rendezése, az ún. "bethleni konszolidáció". A német megszállás után a Gestapo le akarta tartóztatni, ezért bujkálnia kellett. A háború után a szovjet hatóságok Moszkvába hurcolták, fogságban halt meg.
Vissza a lap tetejére
Born, Friedrich
1903-1963
1944 májusától a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője Budapesten. A nyilas uralom idején jelentős mentőtevékenységet végzett: zsidó kórházakat, árvaházakat helyezett vöröskeresztes védelem alá, tömegesen bocsátott ki védleveleket, hatékonyan támogatta a halucok akcióit.
Vissza a lap tetejére
Bosnyák Zoltán
1905-1952
Antiszemita újságíró, teoretikus, a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet vezetője, a Harc című antiszemita hetilap főszerkesztője. A háború után Romániába menekült, így csak 1951-ben került bíróság elé. Halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Brand Jenő (Joel)
1907-1965
Cionista vezető, a budapesti Mentőbizottság egyik alapítója. A "vért áruért" akció során Isztambulba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal. Missziója sikertelen volt, az angol hatóságok bebörtönözték. A háború után Izraelben telepedett le és tanúskodott a jeruzsálemi Eichmann-perben.
Vissza a lap tetejére
Chorin Ferenc
1879-1964
(jobbról a negyedik) Zsidó származású, 1919-ben megkeresztelkedett üzletember, nagyiparos, felsőházi tag, a két világháború közötti magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb alakja. 1944-ben az SS-el kötött alku értelmében ő és családja átadta a Weiss Manfréd-féle ipari konszern feletti rendelkezést, cserében szabadon elhagyhatta az országot. A háború után amerikai emigrációban élt és anyagilag támogatta a szintén számkivetett Horthyt.
Vissza a lap tetejére
Churchill, Winston Spencer
1874-1965
Brit miniszterelnök (1940-1945 és 1951-1955). Parlamenti képviselő, konzervatív, liberális, majd ismét konzervatív oldalon. 1916-ban az Admiralitás első lordja. 1908 és 1929 között több miniszteri posztot is betölt, 1939 szeptemberétől ismét haditengerészeti miniszter. 1940 májusától miniszterelnök és hadügyminiszter. 1945-ös bukása után visszatért, 1951 és 1955 között megint kormányfő.
Vissza a lap tetejére
Clauberg, Carl
1898-1957
SS-orvos, dandártábornok. Az auschwitzi tábor 10. blokkjában Himmler engedélyével évekig folytatott sterilizációs kísérleteket, elsősorban zsidó nőkön. A fájdalmas beavatkozásokat érzéstelenítés nélkül végezte. A kísérleti alanyok jelentős része munkaképtelenné vált és gázkamrába került. Bűnös tevékenységét Auschwitz kiürítése után Ravensbrückben folytatta magyar roma lányokon-asszonyokon. 1956-ban tért vissza a szovjet fogságból. Németországban új eljárás indult ellene és a börtönben halt meg.
Vissza a lap tetejére
Darányi Kálmán
1886-1939
Miniszterelnöksége (1936. okt. 10.- 1939. máj. 14.) alatt készítették elő az első zsidótörvényt. Nevéhez fűződött a magyar hadsereg fejlesztését meghirdető ún. "győri program".
Vissza a lap tetejére
Domonkos Miksa
1890-1951
Gépészmérnök, 1944 áprilisától a Zsidó Tanács műszaki osztályának vezetője, a nyilas uralom alatt a nagy gettó egyik irányítója. 1944-45 fordulóján önfeláldozóan védte a budapesti zsidókat. A kommunista diktatúra idején koholt váddal letartóztatták. A börtönben kiállt szenvedések tönkretették, röviddel szabadulása után meghalt.
Vissza a lap tetejére
Eichmann, Karl Adolf
1906-1962
SS-alezredes, az európai zsidóság megsemmisítésének egyik fő irányítója. 1932-től náci párttag, 1935-től a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst - SD) "zsidóügyi" referense. 1938-től az osztrák, később a cseh és német zsidók kényszerkivándoroltatásának irányítója. 1941-től a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt) zsidóügyi osztályának (IV/B/4) vezetőjeként a deportálások irányítója. 1944 márciusától speciális egysége élén a magyar hatóságokkal közösen szervezte a magyar zsidóság gettósítását és deportálását. A háború után Németországban bujkált, majd náci szervezetek segítségével Argentínába szökött. 1960-ban izraeli ügynökök elrabolták, és Jeruzsálembe vitték, ahol bíróság elé állították. Halálra ítélték, 1962-ben felakasztották.
Vissza a lap tetejére
Eicke, Theodor
1892-1943
SS-tábornok. 1933-tól a Dachau parancsnoka, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőjeként a tábori szabályok kialakítója. 1940-től a 3. Totenkopf SS-hadosztály parancsnoka. Harkov közelében a Szovjetunióban elesett.
Vissza a lap tetejére
Elefánt Márton (Mose Alpan)
1918 - ?
Ifjúsági cionista vezető. Szlovákiából érkezett Magyarországra. 1944-ben a haluc mentőakciók egyik vezéralakja. A háború után Izraelben telepedett le.
Vissza a lap tetejére
Éliás József
1914-1995
Református lelkész. A protestáns vallású zsidókat védő Jó Pásztor Bizottság egyik vezetője.
Vissza a lap tetejére
Endre László
1895-1946
Köztisztviselő, antiszemita politikus. 1938 és 1944 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. A Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként a vidéki zsidóság deportálásának egyik fő irányítója, felelőse. A magyar és német hatóságok közötti együttműködés kulcsembere, akit Eichmann a legjobb barátai közé sorolt. A nyilas uralom alatt a hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Endre László
1895-1971
Csillaghegy csendőrparancsnokaként 1944-1945-ben életét kockáztatva több száz magyar zsidót, lengyel menekültet és politikai üldözöttet mentett meg a gettósítás, a deportálás, a halálmenetek és a nyilasterror elől. Mivel csendőr volt, a kommunista korszakban elbocsátották, nyugdíját megvonták
Vissza a lap tetejére
Feketehalmy-Czeydner Ferenc
1890-1946
honvéd altábornagy, az újvidéki mészárlás egyik irányítója. A felelősségre vonás elől Németországba szökött, ahonnan a náci megszállás után tér vissza. 1945-től SS-tábornokként a magyar SS alakulatok felügyelője. A háború után Budapesten halálra ítélték, majd kiadták a jugoszláv hatóságoknak. Újra halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Ferenczy László
1898-1946
Csendőralezredes. 1944 márciusától az Eichmann-kommandó és a magyar csendőrség közötti összekötő tiszt. Jelentős szerepet játszott a vidéki zsidóság deportálásában. A Szálasi-érában a Belügyminisztériumban a zsidóügyek referense. A háború után halára ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Frank, Anne
1929-1945
Holokauszt-áldozat. Németországban született, majd családjával a zsidóüldözés miatt Hollandiába települt. 1942 és 1944 nyara között a Frank-család egy amszterdami búvóhelyen rejtőzött. Miután feljelentették őket, Anne Frank Bergen-Belsenbe került és itt halt meg. Bujkálás alatt írt naplója a holokauszt egyik legismertebb dokumentuma.
Vissza a lap tetejére
Freudiger Fülöp
Az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, a Zsidó Tanácsban az ortodoxokat képviselte. 1944 augusztusában családjával együtt Romániába szökött. A háború után kivándorolt Izraelbe, majd tanúskodott az Eichmann-perben.
Vissza a lap tetejére
Goebbels, Joseph
1897- 1945
Hitler birodalmi népnevelési és propaganda-ügyi minisztere. 1922-től náci párttag, 1926-tól berlini pártvezető. 1929-től a náci propaganda irányítója, 1933-tól propaganda-miniszter. 1945 tavaszán Hitler mellett maradt és annak öngyilkossága után végzett magával, feleségével és gyermekeivel.
Vissza a lap tetejére
Gömbös Gyula
1886-1936
Szélsőjobboldali, fajvédő politikus, miniszterelnök (1932-1936). Az I. világháborúban hivatásos tiszt. A háború után a szélsőjobboldali MOVE egyik vezető alakja, kormánypárti, majd ellenzéki, fajvédő politikus. 1929-től honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig miniszterelnök.
Vissza a lap tetejére
Göring, Hermann
1893-1946
Náci birodalmi marsall, a német légierő főnöke, Hitler kijelölt utódja. A zsidóság kifosztásának egyik irányítója, a rabszolgamunka felhasználásának egyik felügyelője. 1946-ban Nürnbergben háborús bűnökért halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkos lett.
Vissza a lap tetejére
Göth, Amon
1908-1946
SS-százados, táborparancsnok. A bécsi születésű Göth 1942-ben részt vett több lengyelországi gettó felszámolásában. 1943 tavaszán kinevezték a Krakkó melletti Plaszówban létrehozott kényszermunkatábor parancsnokává. Napi rendszerességgel gyilkolta a foglyokat, sok ezer zsidó haláláért volt felelős. 1944-ben korrupció miatt a német bűnügyi rendőrség (Kripo) letartóztatta. A háború után halálra ítélték és felakasztották.
Vissza a lap tetejére
Hain Péter
1895-1946
rendőrtiszt, a kormányzó személyi detektívje, német ügynök. A német megszállás után az Állambiztonsági Rendészet, a kegyetlen vallatási módszereiről hírhedtté vált "magyar Gestapo" vezetője. Posztjáról 1944 júniusában sikkasztásai és a német vezetőkkel való személyes konfliktusai miatt leváltották. A nyilas puccsot követően ismét átvette a hivatal irányítását. A háború után elítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Hajós Alfréd
1878-1955
Zsidó származású sportoló, építész. Legjelentősebb műve a margitszigeti fedett uszoda. Az első magyar olimpiai bajnok, 1896-ban, az első újkori olimpián két aranyérmet is nyert úszásban.
Vissza a lap tetejére
Hamvas Endre
1891-1970
Csanádi katolikus püspök, felsőházi tag. Többször is tiltakozott a deportálások ellen, felháborodásának nyilvánosan is hangot adott. A Belügyminisztériumban is megpróbált közbenjárni az üldözöttek érdekében.
Vissza a lap tetejére
Herzl Tivadar (Theodor Herzl)
1860-1904
Magyar születésű zsidó újságíró, politikus. A cionista gondolat és mozgalom megalkotója, elindítója.
Vissza a lap tetejére
Heydrich, Reinhard
1907-1942
SS-tábornok, az SS-hez tartozó erőszakszervek kiépítője. 1939 szeptemberétől a náci elnyomó apparátusokat összefogó Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt - RSHA) vezetője. 1941-42-ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. Ő felügyelte a zsidóság teljes kiirtásának programját, az Endlösungot is. 1941 szeptemberétől a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora. Angliában kiképzett cseh ellenállók ölték meg 1942 nyarán.
Vissza a lap tetejére
Himmler, Heinrich
1900-1945
Nemzetiszocialista politikus, az SS Birodalmi Vezetője (Reichsführer-SS). 1943 augusztusától birodalmi belügyminiszter, 1944 júliusától a tartalék hadsereg parancsnoka. A zsidóság megsemmisítésének irányítója. 1945 áprilisában kapitulációs ajánlatot tett a szövetségeseknek, ezért Hitler minden hivatalától megfosztotta és kizárta a náci pártból. A Harmadik Birodalom összeomlásakor menekülni próbált, sikertelenül. Május végén fogságba esve öngyilkosságot követett el.
Vissza a lap tetejére
Hitler, Adolf
1889-1945
Náci politikus, a Harmadik Birodalom és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) kialakítója és vezére (Führer). 1933-tól német kancellár, 1934-től vezér és kancellár. Felfegyverezte Németországot, felszámolta az első világháborút lezáró békerendszert, 1939. szeptember 1-én, Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a második világháborút. 1941-ben kiadta a zsidók fizikai megsemmisítésére vonatkozó (szóbeli) parancsot. A német háborús vereség küszöbén, 1945. április 30-án Berlinben öngyilkosságot követett el.
Vissza a lap tetejére
Horthy Miklós
1868-1857
1920 és 1944 között a Magyar Királyság kormányzója. 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka. Az 1918-as magyarországi polgári forradalom és az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság bukása után lett a király nélküli királyság kormányzója. A két világháború közötti Magyarország államfője. 1938-tól a szélsőjobboldaltól tartva engedélyezte a zsidótörvények megalkotását, de 1944-ig a német nyomás ellenére sem volt hajlandó deportáltatni a zsidókat. A német megszállás után kinevezte a kollaboráns kormányt, visszavonult az államügyektől, de nem mondott le, ezzel mintegy legitimálta a megszállást és a deportálásokat. 1944. júliusában leállította a zsidók kiszállítását és ezzel megmentette a budapesti zsidóságot. A háborúból való kiugrást tétován és következetlenül készítette elő, 1944 októberében a németek a nyilas Szálasi Ferenc javára lemondatták. A háború után nem állították bíróság elé, de Magyarországra nem térhetett vissza.
Vissza a lap tetejére
ifj. Horthy Miklós
1907-1993
Horthy Miklós kisebbik fia. 1939-től diplomataként dolgozott. 1944 januárjától a háborúból való kilépést (kiugrás) szervezte. 1944. október 15-én a nácik tőrbe csalták és elrabolták, majd sikeresen zsarolták apját. A háború végéig a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott.
Vissza a lap tetejére
Höss, Rudolf
1904-1947
Az Auschwitz-komplexum alapító parancsnoka (1940. május- 1943. november). Ezután magasabb posztra helyezték, a Koncentrációs Táborok Felügyelőjének lett a helyettese. Eichmann kérésére visszatért Auschwitzba, és 1944 nyarán és nyarán ő irányította a magyar zsidók megsemmisítését (Höss-akció). 1944 őszén a Magyarországról érkező halálmenetek résztvevőinek ausztriai munkabevetését felügyelte. A háború után bujkált, de elfogták, és kiadták a lengyel hatóságoknak. Meglepően őszintén tanúskodott a nürnbergi perben, az igazságot többnyire saját ügyében is elmondta. A lengyel börtönben megírta emlékiratait. Halálra ítélték és az auschwitzi I. krematórium előtt, korábbi házával szemben felakasztották.
Vissza a lap tetejére
Imrédy Béla
1891-1946
gazdasági szakember, szélsőjobboldali politikus, miniszterelnök (1938. máj. 14. - 1939. febr. 16.). Mérsékelt, angolbarát pénzügyi szakemberként indult, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Fokozatosan alakult ki fajvédő, szélsőségesen németbarát politikája. Miniszterelnöksége alatt fogadták el az első zsidótörvényt és készítették elő a másodikat. A német megszállás után helyet kapott a Sztójay-kabinetben is, mint gazdasági csúcsminiszter, de miután az SS megszerezte a Weiss Manfréd konszernt, lemondásra kényszerült. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Istóczy Győző
1842-1915
Antiszemita politikus, országgyűlési képviselő. A politikai antiszemitizmus előfutára és első jelentős magyarországi képviselője. 1883-ban megalakította az Országos Antiszemita Pártot, amely azonban hamarosan feloszlott, 1897-ben nem választották újra képviselőnek.
Vissza a lap tetejére
Jaross Andor
1896-1946
Felvidéki magyar politikus, 1944 márciusától augusztusig a Sztójay-kormány belügyminisztere. A magyar zsidóság jogfosztásának, a vidéki zsidók gettósításának és deportálásának egyik fő felelőse. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Jeckeln, Fridrich
1895-1946
SS-tábornok, a Szovjetunió déli megszállt területeinek SS és rendőri főparancsnoka. Az általa irányított alakulatok mészárolták le Kamenyec-Podolszkijnál a Magyarországról deportált, rendezetlen állampolgárságúnak minősített zsidókat. Összességében százezrek haláláért volt felelős. A háború után a Szovjetunióban halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Jungerth-Arnóthy Mihály
1883-?
Diplomata. Moszkvai követ, majd a Sztójay-kormány külügyminiszter-helyettese. 1944 nyarán a minisztertanács ülésein követelte a deportálások leállítását.
Vissza a lap tetejére
Kállay Miklós
1887-1967
Politikus, miniszterelnök (1942. márc. 9. - 1944. márc 22.). A Bethlen István nevével fémjelzett angolbarát csoport embereként került a kormányrúdhoz. Miniszterelnöksége alatt igyekezett eltávolítani Magyarországot a náci hatalomtól, és kapcsolatot találni az angolszász szövetségesekkel. Következetesen megtagadta a zsidók kiszolgáltatását és deportálását. A német megszállás után a török követségre menekült, innen a nyilas hatalomátvétel után távozni kényszerült. A németek Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták, itt szabadult fel. A háború után az amerikai magyar emigráció egyik vezető alakja.
Vissza a lap tetejére
Kálló Ferenc
1894-1944
Katolikus tábori esperes. A nyilas hatalomátvétel után a honvédkórházakban zsidókat, baloldaliakat és katonaszökevényeket bujtatott. A nyilasok kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Kaltenbrunner, Ernst
1903-1946
Osztrák ügyvéd, SS-tábornok. Reinhard Heydrich halála után az RSHA feje, az Endlösung egyik irányítója. A háborús főbűnösök nürnbergi perében halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Károlyi Mihály
1875-1955
Politikus, miniszterelnök, államfő. Az 1918-as polgári forradalom vezetője. A Horthy-korszakban emigráns, 1946-ban hazatért, majd 1949-ben ismét külföldre kényszerült.
Vissza a lap tetejére
Kasztner Rezső
1906-1957
Jogász, újságíró, cionista vezető. Kolozsvárott született, tanult és dolgozott, de 1940-től Budapesten élt. A budapesti cionista Mentőbizottság egyik megalakítója és vezetője. A német megszállás után tárgyalásokba bonyolódott a nácikkal, előbb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. Ennek egyik eredményeképpen az ún. "Kasztner-vonat" elhagyhatta az országot. A háború után Kasztner Izraelbe távozott, ahol egy személye és 1944-es tevékenysége körül kialakult vita becsületsértési perhez vezetett. A bíró a kérdések nagy részében Kasztner ellenfelének adott igazat. A nácikkal való kollaboráció vádjából kikeveredni nem tudó Kasztnert 1957 márciusában saját háza előtt lőtte agyon egy zsidó merénylő. Halála után az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.
Vissza a lap tetejére
Koch, Karl Otto
1897-1945
SS-ezredes, táborparancsnok. Több táborban töltött be vezető tisztséget, 1937-től 1941-ig Buchenwald parancsnoka. A foglyok "törvénytelen" gyilkolása és pénzügyi visszaélések miatt leváltották, 1941-1942-ben a majdaneki tábor parancsnokaként sok ezer zsidó haláláért volt felelős. Egy korrupciós vizsgálat eredményeként letartóztatták, és 1945 áprilisában az SS-bíróság ítélete alapján kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Komoly Ottó
1892-1945
Mérnök, magyar cionista vezető, a Mentőbizottság elnöke. A nyilas uralom alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve jelentékeny mentőtevékenységet fejtett ki, ezért a nyilasok meggyilkolták.
Vissza a lap tetejére
Korányi Frigyes
1828-1913
Zsidó származású belgyógyász, egyetemi tanár. 1848-1849-ben honvédfőorvos. A modern magyarországi belgyógyászat megteremtője.
Vissza a lap tetejére
Kozma Miklós
1884-1941
Katonatiszt, politikus, belügyminiszter (1935-1937). 1940-től Kárpátalja kormányzói biztosa, a kamenyec-podolszkiji deportálás egyik kezdeményezője.
Vissza a lap tetejére
Kramer, Josef
1906-1945
SS-százados, táborparancsnok. Szolgált Dachauban, Mauthausenben, majd 1944 májusában Höss kinevezte az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor parancsnokává. A magyar zsidók kiirtásának egyik fő felelőse. Az utolsó hónapokban Bergen-Belsen parancsnokaként nem szervezte meg a táborba szállított sok tízezer zsidó ellátását. A "belseni fenevadként" hírhedté vált Kramert a britek halálra ítélték és felakasztották.
Vissza a lap tetejére
Krausz Miklós
1908-1985
Cionista tisztviselő, a Palesztina Hivatal vezetője. A budapesti svájci diplomáciai testülettel szoros kapcsolatban folytatja embermentő tevékenységét. 1944. júniusának második felében kijuttatta Svájcba az ún. "Auschwitz-jegyzőkönyvet", ezzel óriási médiakampányt indított el, melynek komoly szerepe volt a deportálások leállításában.
Vissza a lap tetejére
Krumey, Hermann Alois
1905-?
SS-alezredes. 1944-ig a biztonsági rendőrség lodzi tisztjeként irányította a zsidók deportálását. 1944 tavaszán Magyarországon Eichmann helyettese, majd az Eichmannkommando bécsi részlegének parancsnoka. A háború után több sikertelen eljárás indult ellene. Az Eichmann-pert követően letartóztatták és végül 1973-ban bűnrészesként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Vissza a lap tetejére
Kun András
Kiugrott minorita pap, nyilas karhatalmista. Számos budapesti tömeggyilkosság irányítója és résztvevője. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Kun Béla
1886-1939
Zsidó származású kommunista politikus, a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa, tényleges irányítója. A kommunista diktatúra bukása után a Szovjetunióba emigrált, ahol a sztálini tisztogatások során kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Langlet, Valdemar
1872-1960
A Svéd Vöröskereszt magyarországi képviselője. Diplomáciai védettségét felhasználva számtalan budapesti zsidót mentett meg a nyilas uralom idején.
Vissza a lap tetejére
Liebehenschel, Arthur
1901-1948
SS-alezredes, táborparancsnok. Több táborban szolgált, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője lett. 1943 végén Höss utódjaként kerül Auschwitzba, ahol lépéseket tett az életkörülmények és az életben hagyott foglyokkal szembeni bánásmód javításáért. Módszerei miatt elégedetlen felettesei leváltották. 1944 nyarán Majdanek utolsó parancsnoka. Halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Löw Lipót
1811-1875
Nagykanizsai, pápai majd szegedi rabbi, a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakja.
Vissza a lap tetejére
Lutz, Carl
1895-1975
Svájci diplomata. 1942-től a budapesti svájci konzulátus vezetője, a svájci mentőakciók egyik fő alakja.
Vissza a lap tetejére
Mandel, Maria
1912-1947
SS-főfelügyelőnő. Több táborban szolgált felügyelőnőként, majd 1942-1944 között az auschwitz-birkenaui női tábor parancsnoka volt. A női foglyokkal kegyetlenkedő, sokszoros gyilkos Mandelt a háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Márton Áron
1896-1980
Erdélyi katolikus püspök. 1944-ben felemelte szavát a zsidóüldözések, deportálások ellen. 1951-ben a román hatóságok magyarellenes koncepciós perben 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1956 és 1967 között házi őrizetben tartották.
Vissza a lap tetejére
Méhely Lajos
1862-1953
Biológus, fajvédő, antiszemita teoretikus, a Cél című szélsőségesen zsidóellenes lap szerkesztője. A fajelmélet tudományos megalapozásával kísérletezett. A háború után fegyházbüntetésre ítélték.
Vissza a lap tetejére
Mengele, Josef
1911-1979
SS-százados, orvos. 1939 és 1943 között a Fegyveres SS kötelékében frontszolgálatot teljesített. 1943-tól az auschwitz-birkenaui tábor kutatóorvosa. Áltudományos kísérleteket végzett élő embereken, főleg zsidó és cigány ikreken. Gyakran ő szelektálta a magyarországi transzportokat. A háború után Dél-Amerikába szökött, évtizedekig bujkált. Sosem kerül bíróság elé. Brazíliában egy kirándulás során vízbe fulladt.
Vissza a lap tetejére
Moll, Otto
1915-1946
SS-főtörzsőrmester. 1941-től az auschwitzi büntetőszázad, majd a Sonderkommando parancsnoka. 1944 nyarán a birkenaui krematóriumok főparancsnokaként magyar zsidók százezreinek meggyilkolását irányította. Sok száz embert lőtt agyon vagy lökött a hullaégető gödrökbe. A holokauszt történetének egyik legnagyobb hóhérát a háború után halálra ítélték és felakasztották.
Vissza a lap tetejére
Molnár Ferenc
1878-1952
Zsidó származású magyar író. A magyar politikai élet jobbra tolódása miatt a világháború kitörése előtt emigrált, külföldön világhírnevet szerzett.
Vissza a lap tetejére
Muhsfeldt, Erich
1913-1947
SS-törzsőrmester. A majdaneki Sonderkommando és a krematórium parancsnoka. 1944 nyarán Birkenauba helyezték, ahol a II. és III. krematórium parancsnoka volt. Sok száz foglyot lőtt agyon a krematóriumok kivégző helységeiben. A háború után elítélték és felakasztották.
Vissza a lap tetejére
Mussolini, Benito Amilcare Andrea
1883-1945
Olasz politikus, diktátor (1922-1943). Az olasz fasiszta diktatúra létrehozója és vezetője. 1943-ban a háborús vereségek hatására megbuktatták és bebörtönözték, de egy német kommandó kiszabadította. 1943 szeptemberétől a németektől függő bábállam, a Salói Köztársaság vezetője. A háború végén a partizánok szeretőjével együtt kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Müller, Filip
1922-?
Zsidó származású szlovák deportált. 1942-ben deportálták Auschwitzba, majd májusban büntetésből a Sonderkommandóba osztották be. A következő két és fél évben itt dolgozott és a nácik számtalan bűntettének lett szemtanúja. Részt vett az ellenállási mozgalom tevékenységében. 1944 tavaszán ő látta el információkkal a szökést tervező Alfred Wetzlert. Októberben túlélte a Sonderkommando lázadását. 1945 elején Mauthausenbe került, majd Wels környékén szabadult fel. Visszaemlékezése az egyik legfontosabb forrás a birkenaui megsemmisítésekkel kapcsolatban. Több perben tanúskodott. A háború után visszatért hazájába, majd nyugatra emigrált.
Vissza a lap tetejére
Münch, Hans
1911- ?
SS-orvos. 1943-ban került Auschwitzba, ahol a Higiéniai Intézetben dolgozott. A gyilkolással szembesülve orvosi kísérletek ürügyével sok rab életét mentette meg. 1944-ben nem volt hajlandó részt venni a magyar zsidók szelektálásában. A krakkói Auschwitz-per 40 vádlottja közül egyedül őt mentették fel, mivel sok, általa megmentett fogoly tanúskodott a védelmében.
Vissza a lap tetejére
Nagybaczoni Nagy Vilmos
1884-1976
tábornok, honvédelmi miniszter (1942-1943). Igyekezett javítani a munkaszolgálatosok helyzetét, részben sikerrel. A németeknek és a hazai szélsőjobbnak több kérdésben is ellentmondott, így például nem volt hajlandó munkaszolgálatosokat vezényelni a bori rézbányákba. Ezért lemondásra kényszerítették. A háború után meghurcolták. A jeruzsálemi Yad Vashem intézet 1965-ben a "Világ Igazának" ismerte el.
Vissza a lap tetejére
Neumann János
1903-1957
Zsidó származású magyar matematikus, a számítógép alapelvének világhírű kidolgozója.
Vissza a lap tetejére
Novak, Franz
1909-?
SS-százados. Az Eichmann vezette zsidóügyi osztály munkatársa. 1944-ben ő volt felelős a magyar zsidók deportálásához szükséges vasúti kapacitás megszerzéséért. Júliusban, a deportálások leállítása után ő vezette a kistarcsai internálótáborba betörő SS-kommandót, amely 1220 zsidót hurcolt el és küldött Auschwitzba. A háború után több eljárás indult ellene, végül 1972-ben hétévi börtönre ítélték.
Vissza a lap tetejére
Pehle, John
nincs_megadva
Amerikai diplomata, az 1944 januárjában felállított Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board) vezetője.
Vissza a lap tetejére
Perlasca, Giorgio
1910-1992
Olasz embermentő. Mikor a budapesti spanyol diplomáciai testület a nyilas puccs után befejezte magyarországi működését, Perlasca "kinevezte magát" spanyol ügyvivőnek, és soha nem létezett státuszát el is fogadtatta a nyilas hatóságokkal. Felügyelte a spanyol védett házakat, ezrével adta ki a követség pecsétjével ellátott papírokat.
Vissza a lap tetejére
Pius, XII. (Eugenio Pacelli)
1876-1958
Katolikus főpap, pápa (1939-1958). A világháború idején nem tiltakozott nyilvánosan az Endlösung ellen, de az 1944. június végén Horthynak küldött levelével jelentős nyomást gyakorolt a kormányzóra a deportálások leállítása érdekében.
Vissza a lap tetejére
Radnóti Miklós
1909-1944
Költő, műfordító. Többször behívták munkaszolgálatra, 1944 nyarán a bori rézbányákba vitték. A táborban lévő munkaszolgálatosok evakuációja során gyalogmenetben Magyarország nyugati határára hajtották, ahol 1944 novemberében agyonlőtték. A háború után holttestét exhumálták, zsebében megtalálták a halálmenet során írt utolsó verseit.
Vissza a lap tetejére
Raffay Sándor
1866-1974
Evangélikus püspök (1918-1945). 1944-ben a katolikus és református egyházvezetőkhöz hasonlóan ő sem tiltakozott nyilvánosan a deportálások ellen, csak az informális nyomásgyakorlás eszközét alkalmazta a hatalommal szemben, elsősorban a kikeresztelkedett zsidók érdekében.
Vissza a lap tetejére
Rascher, Sigmund
1909-1945
SS-orvos, százados. A háború alatt Dachauban folytatott fagyasztási és a magas légköri viszonyok anatómiai hatásait vizsgáló álorvosi kísérletei során foglyok százai haltak meg. Miután kiderült, hogy állításával szemben nem saját gyermekét neveli, az SS szigorú családjogi szabályainak megsértéséért letartóztatták és 1945 áprilisában Dachauban kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Rákosi Mátyás
1892-1971
Zsidó származású magyar kommunista politikus. Vezető szerepet játszott a Tanácsköztársaságban. A második világháború után a Szovjetunióból hazatérve az 1948-tól kibontakozó kommunista diktatúra első embere. 1956-os bukása után a Szovjetunióba került, itt is halt meg.
Vissza a lap tetejére
Ravasz László
1882-1975
református püspök. 1944-ben igyekezett elérni a kollaboráns kormánynál, hogy a kikeresztelkedett kedvező elbánásban részesüljenek. Drámai hangú körlevelet fogalmazott a deportálások ellen, ezt azonban végül nem olvasták fel a templomokban.
Vissza a lap tetejére
Reményi-Schneller Lajos
1892-1946
politikus, pénzügyi szakember. 1938 márciusától megszakítás nélkül volt pénzügyminiszter 1945 márciusáig, azaz Darányitól Szálasiig minden kormányfőt kiszolgált. A németek egyik bizalmi embere. Jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben alárendelték a nácik igényeinek. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Ribbentrop, Joachim von
1893-1946
Hitler külügyminisztere. 1932-től náci párttag, 1936-tól londoni német nagykövet, 1938-tól birodalmi külügyminiszter. A nürnbergi perekben háborús bűnösként elítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Roosevelt, Franklin Delano
1882-1945
Politikus, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1932-1945). 1944 januárjában utasítására felállt a Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board), mely felelős volt a maradék európai zsidóság helyzetének javításáért is. 1944 júniusában felszólította Horthyt a deportálások leállítására.
Vissza a lap tetejére
Rotta, Angelo
1872-1965
Katolikus főpap, budapesti pápai nuncius (1930-1945). 1944-ben a Vatikán követeként minden elkövetett, hogy Horthyt a deportálások leállítására, a magyarországi keresztény egyházakat és XII. Pius pápát pedig tiltakozásra bírja. Több ezer menlevelet bocsátott ki, számos budapesti ház zsidó lakóit helyezte pápai védelem alá, megbízottai sok embert mentettek ki a hegyeshalmi halálmenetekből.
Vissza a lap tetejére
Suhren, Fritz
1908-1950
SS-őrnagy, táborparancsnok. Sachsenhauseni szolgálatát követően 1942-1945 között a ravensbrücki női koncentrációs tábor parancsnokaként több tízezer női fogoly haláláért volt felelős. A háború után elítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Schalkház Sára
1899-1944
Katolikus nővér, a Szociális Testvérek Társaságának tagja. Jelentős szerepet játszott a társaság mentőtevékenységében, intézetében sok üldözöttet rejtett el. A nyilasok kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Schindler, Oskar
1908-1974
Gyáros. A Szudéta-vidékről származó Schindler 1939-ben zsidóktól felvett kölcsönből edénygyárat nyitott Krakkóban. A holokauszt realitásaival szembesülő üzletember zsidó munkásai védelmében sok SS-tisztet vesztegetett meg, köztük Göth plaszówi parancsnokot is. Több mint 1200 ember életét mentette meg, amiért a Yad Vashem Intézet a "Világ Igaza" kitüntetésben részesítette.
Vissza a lap tetejére
Serédi Jusztinián
1884-1945
Katolikus főpap, hercegprímás, esztergomi érsek (1927-1945). 1944-ben nyilvánosan nem kívánta megbélyegezni a zsidóüldözéseket és nem volt hajlandó a többi keresztény egyházzal együtt fellépni a deportálások ellen. Informális úton, illetve egy végül fel nem olvasott pásztorlevéllel mégis igyekezett hatni Horthyra és a kollaboráns kormányra a kikeresztelkedett zsidók érdekében.
Vissza a lap tetejére
Slachta Margit
1884-1974
Katolikus nővér, a Keresztény Női Tábor és a Szociális Testvérek Társaságának egyik vezető alakja, az első magyar női országgyűlési képviselő. Keményen fellépett a fajüldözés, a szélsőjobb térnyerése, a zsidótörvények ellen. 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott a hontalannak nyilvánított zsidók deportálása ellen. 1944-ben a többi szociális testvérrel együtt igen jelentős embermentő tevékenységet folytatott. Parlamenti munkáját a háború után is folytatta, a kialakuló kommunista diktatúra elől 1949-ben az Egyesült Államokba menekült.
Vissza a lap tetejére
Stern Samu
1874-1947
Üzletember, udvari tanácsos, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, 1944-ben a Zsidó Tanács vezetője. A háború után kollaboráció vádjával vizsgálat indult ellene, de bírósági szakaszba már nem került az ügy.
Vissza a lap tetejére
Stöckler Lajos
1897-1960
Gyáros, 1944 júliusától a Zsidó Tanács tagja. A Szálasi-érában a Tanács tényleges feje, a gettók időszakában a súlyos körülmények között hatékonyan irányította a gettólakók élelmezését és védelmét. A háború után a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának elnöke. A kommunista rezsim letartóztatta és meghurcolta.
Vissza a lap tetejére
Szalai Pál
1915-1994
Nyilas tisztségviselő, 1944-1945-ben a nyilas párt rendőrségi összekötője. Mindent elkövetett, hogy segítse a zsidókat, megszervezte a nagy gettó fegyveres védelmét. Jelentős szerepe volt abban, hogy egyes nyilas csoportoknak terveik ellenére sem sikerült tömegvérengzést rendezni a nagy gettóban a felszabadulás küszöbén.
Vissza a lap tetejére
Szálasi Ferenc
1897-1946
Katonatiszt, szélsőjobboldali, nyilas politikus, "nemzetvezető" (1944-1945). A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom megalakítója és vezetője. Jobb szélről támadta a Horthy-rendszert, ezért 1937-ben, majd 1938 és 1940 között bebörtönözték. 1944 októberében a németek hatalomra segítették. A nyilasok a végsőkig kitartottak a nácik mellett, uralmuk idején sok ezer zsidó halt meg. Szálasit a háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Szenes Hanna
1921-1944
Magyar zsidó ellenálló. 1939-ben Palesztinába vándorolt ki, a második világháború idején a brit hadsereg katonája. 1944 nyarán Magyarországra küldték, hogy a szövetségesek számára információkat gyűjtsön és segítse a maradék magyar zsidóságot. A magyar és német elhárítás elfogta. A nyilasok1944 novemberében kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Szerb Antal
1901-1945
Író, irodalomtörténész, műfordító. Többször is behívták munkaszolgálatra, majd a nyilas uralom idején a nyugati határszélre vezényelték erődítési munkálatokra. A teljesen legyengült irodalmárt őrei 1945 januárjában agyonverték.
Vissza a lap tetejére
Sztálin, Joszif Visszarionovics
1879-1953
Kommunista politikus, a Szovjetunió diktátora. 1898-tól párttag, az 1917-es bolsevik forradalom után vezető párt és állami posztokat töltött be. 1922-től a kommunista párt Központi Bizottságának főtitkára, az 1930-as évekre diktátori hatalommal rendelkezett. A második világháború alatt és után vezetésével a Szovjetunió bekebelezte a Baltikumot és kiterjesztette uralmát Kelet- és Közép Európára. 1953-as haláláig ártatlanok millióit végeztette ki, vagy záratta a Gulag táboraiba.
Vissza a lap tetejére
Sztehlo Gábor
1909-1974
A protestáns zsidók védelmére létrejött Jó Pásztor Bizottság munkatársa, a Nemzetközi Vöröskereszt "B" szekciójának vezetője. A nyilas uralom alatt az üldözött gyermekek védelmét szervezte, több száz zsidó gyermek köszönheti neki az életét.
Vissza a lap tetejére
Sztójay Döme
1883-1946
Altábornagy, diplomata, miniszterelnök és külügyminiszter (1944. márc. 22-aug. 29.) 1935-től Magyarország berlini nagykövete. Magyarország német megszállása után a kollaboráns kormány feje, így felelős az antiszemita rendeletekért, a vidéki zsidóság gettósításáért és deportálásért. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Teleki Pál
1879-1941
Földrajztudós, politikus, miniszterelnök (1920. júl. 19. - 1921- ápr. 14. és 1939. febr. 16-1941. ápr. 3). Első miniszterelnöksége alatt fogadták el a numerus clausust, második ciklusában lépett hatályba a második zsidótörvény. Semlegességi politikájával megpróbálja visszatartani Magyarországot a háborúba való sodródástól. 1941. áprilisában Horthyval, valamint a magyar politikai és katonai elit vezetőivel szemben ellenezte Jugoszlávia megtámadását, ezért kétségbeesésében öngyilkosságot követett el.
Vissza a lap tetejére
Thilo, Heinz
1911-1945
(A kép közepén jobb kezét felemelve magyar zsidókat szelektál.) SS-orvos, főhadnagy. 1942 és 1944 között Auschwitzban dolgozott orvosként. Részt vett a Bunkerekben folytatott elgázosításokban. 1944-ben gyakran szelektálta a magyar zsidókat a rámpán és a táborban. Tőle származik a mondás, hogy Auschwitz a világ végbélnyílása (anus mundi). Mengele ikrei félelmükben a Halál Ördögének nevezték. A háború vége után néhány nappal tisztázatlan körülmények között meghalt.
Vissza a lap tetejére
Török Sándor
1904-1985
Író, újságíró. A Zsidó Tanács keresztény tagja, az 1944 nyarán megalakuló Keresztény Zsidók Szövetségének egyik vezetője.
Vissza a lap tetejére
Trenker, Alfred
1905-?
Rendőrtiszt, SS-őrnagy. 1944 márciusa és júliusa között a Gestapo budapesti főnöke. A német megszállás első óráiban embereivel tömegesen tartóztatta le a prominens németellenes zsidó és nem zsidó közéleti szereplőket. A felelősségre vonást elkerülte.
Vissza a lap tetejére
Vajna Gábor
1891-1946
Katonatiszt, nyilas politikus. Szálasi Ferenc egyik legközvetlenebb munkatársa, a nyilas kormány belügyminisztere, a zsidókkal kapcsolatos ügyek irányítója. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Veesenmayer, Edmund
1904-1977
SS-dandártábornok, gazdasági szakember, diplomata. A német megszállás után a "Nagynémet Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja és követe". A zsidók deportálásának egyik fő szorgalmazója. 1945 márciusában elhagyta Magyarországot. A nürnbergi perek során 20 éves börtönbüntetést kapott, de 1951-ben szabadult.
Vissza a lap tetejére
Vrba, Rudolf, eredeti nevén Walter Rosenberg
1924-?
Zsidó származású szlovák deportált. 1942-ben tiltott határátlépést követően a magyar hatóságok letartóztatták és átadták a szlovákoknak. Nyáron előbb Majdanekbe, majd Auschwitzba deportálták. 1944. április 7-én barátjával, Alfred Wetzlerrel megszökött Birkenauból. A szlovák cionisták a két szökevény beszámolója alapján készítették el a később külföldre juttatott Auschwitz-jegyzőkönyvet, amely ismertette a megsemmisítés részleteit. A háború után Kanadában telepedett le.
Vissza a lap tetejére
Wallenberg, Raoul
1912-1947?
Svéd építészmérnök, diplomata. 1944 júliusában érkezett Magyarországra, hogy a svéd diplomáciai testület tagjaként segítséget nyújtson a zsidóknak. A svéd mentőakciók motorja. Ezrével bocsátotta ki a védleveleket, számos budapesti házra terjesztette ki a svéd védelmet, személyesen és megbízottain keresztül tömegesen mentette az embereket a halálmenetekből és a Józsefvárosi Pályaudvarról induló transzportokból. 1945 januárjában a szovjet hatóságok letartóztatták és Moszkvába hurcolták. A Szovjetunió hivatalos közlése szerint 1947-ben fogságban halt meg, szívelégtelenség miatt.
Vissza a lap tetejére
Wekerle Sándor
1848-1921
Politikus, gazdasági szakember, miniszterelnök (1892-1895, 1906-1910, 1917-1918). Hosszú politikai és közéleti csatározások után elérte, hogy 1895-ben az izraelita vallást a parlament bevett felekezetté minősítette, ezzel teljessé vált a magyarországi zsidóság 19. századi egyenjogúsítása.
Vissza a lap tetejére
Wetzler, Alfred, eredeti nevén Josef Lanik
1918-?
Zsidó származású szlovák deportált. 1942 tavaszán Auschwitzba vitték, ahol a 29162-es tetoválási számot kapja. 1944. április 7-én barátjával, Rudolf Vrbával sikeres szökést hajtott végre Birkenauból. A szlovák cionisták a két szökevény beszámolója alapján készítették el a később külföldre juttatott Auschwitz-jegyzőkönyvet, amely ismertette a megsemmisítés részleteit. A háború után visszatért hazájába.
Vissza a lap tetejére
Wigner Jenő
1902 - 1995
Zsidó származású magyar fizikus, Nobel-díjas tudós.
Vissza a lap tetejére
Winkelmann, Otto
1894-1977
SS-tábornok, a német megszállás idején a magyarországi SS és rendőri erők főparancsnoka.
Vissza a lap tetejére
Wisliceny, Dieter
1911-1948
SS-százados, a szlovák, majd a görög zsidóság deportálásának egyik megszervezője. 1944 elejétől Eichmann közvetlen munkatársa, a magyarországi deportálások egyik vezetője. A háború után kiadták Csehszlovákiának. Halálra ítélték és kivégezték.
Vissza a lap tetejére
Ziereis, Franz
1905-1945
SS-ezredes, táborparancsnok. 1939 és 1945 között a mauthauseni tábor parancsnokaként több mint 100 ezer ember haláláért volt felelős. 1945 májusában az őt üldöző amerikai katonák súlyosan megsebesítették. Halálos ágyán részletes beismerő vallomást tett.
Vissza a lap tetejére
| 
